Balajt

Weboldal

Balajt község Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, Edelény szomszédságában, a Bódva közelében fekszik. A folyóba torkolló Balajti-patak szeli át. Jórészt elszigetelt település lévén, csak alsóbbrendű közútról közelíthető meg. Balajt a Nyugati-Cserehát területén található. A kistáj északról dél felé lejtő, önálló dombság. Sajátos jellegét pleisztocén kori kiemelkedéssel és horizontális felszabdaltságával nyerte el. Felszínét pannóniai homok, márga, kavics és (közel fele részben) pleisztocén kori lejtőagyag borítja. A kistáj erdősültsége magas, Balajt maga is dombos, erdős terepen létesült. A leirtakból következik, hogy a vidék jellegzetes talaja az agyagbemosódásos barna erdőtalaj. A kedvező térszíni elhelyezkedésű területek alkalmasak a mezőgazdálkodásra, mindamellett a Nyugati-Cserehát adottságai nem kedveznek az intenzív mezőgazdasági termelésnek. Az éghajlat itt szubkontinentális, mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz. A megművelhető területeken ez a körülmény előnyös a kevésbé fagyérzékeny szántóföldi és kertészeti növényeknek, a későn virágzó gyümölcsféléknek.

A településről az első okleveles említés 1263-ból való. Neve kezdetben Valacht, később Balajth, Balayt formában fordul elő. Mint annyi más település az országban ez is nevet adott a birtokló családnak. Urai kissebb-nagyobb megszakításokkal évszázadokon át a Balajtiak voltak. Birtokosai közül kiemelhető még a Szuhay-, a Kiskinizsi Nagy- és a XVIII., XIX. századból a Ragályi-család. A helység híres szülötteinek sorából kiemelkedik Ragályi Tamás, aki az 1925-27. évi országgyűlésen Borsod megye követe és a reformok lelkes támogatója volt. Eger eleste után Balajt hódoltsági faluvá vált.

Az oszmán uralom alatt terjedt el a protestantizmus, mely a török kiűzése után hanyatlásnak indult, ám a lakosság több, mint fele még a két világháború között is református volt. Mellettük csak a római katolikusok aránya volt számottevő. A XX. század első felében az 569 fős népesség döntően őstermelésből élt. Az akkori egyetlen iskola a református egyház kezében volt, és egy tanerővel, illetve egy tanteremmel rendelkezett. Az iskolán kívüli népművelést a lelkész és a tanító látták el.

A Nyugati -Cserehát kistelepüléseinek különös gondot jelent a népesség elöregedése, kihalása. Így van ez Balajton is. A XX. század végére a lakosság létszáma csökkent. Ebben bizonyára szerepet játszott Edelény szomszédsága, illetve általában véve a beköltözés a jobb munka- és életlehetőségeket ígérő, urbanizáltabb helységekbe.

Lakosság száma: 478 fő
Terület: 1350 ha